Végzet

Ha pár szóval kéne jellemezni Andrist, akkor  azt mondanám:  visszahúzódó, zárt természetű,  jó lelkű ember volt. Az iskolában nem a szorgalmáról volt  híres, de matekból lazán tartotta a jeles átlagát. Az érettségije 100%-os lett.. Nehezen barátkozott, mégis sikerült egy társaságba beilleszkednie.  Ám nem a legjobb emberek körébe  került. A társaság züllött.. nem vetették meg sem az alkoholt, sem a füvet. Az is előfordult egy buli alkalmával, hogy Andris detoxikálóba került,mert nem tudta hol a határ..


 Nagy nehezen sikerült a családjának kiszakítania őt egy ördögi körből, mégpedig ebből a társaságból és a "velejárójából".  Szép lassan magába fordult, majd az iskolát is abbahagyta, depressziós lett. Egy szakember segítségével ezen a mélyponton is túljutott, így egy évre rá betudta fejezni az iskolát, sőt felsőfokú végzettségre is szert tett. Teljesen rendben volt az élete, talált egy jó állást, külön költözött a szülőktől, elkezdte élni önálló életét, mit sem sejtve mi vár rá...

Timi vagyok és most megosztom Veletek a testvérem történetét, ami 2016 júniusában kezdődött..  Akkorra esett a születésnapom,  amit minden évben egy balatoni nyaralással ünnepeltünk meg 5 napon keresztül, ilyenkor mindig sokat buliztunk és a testvérem Andris, kicsit túlzásba vitte az italozást, nagyon sok tömény italt fogyasztott el. A nyaralás utolsó napján azt mondta nekem, hogy szerinte "delírium tremense" van, mert az interneten elolvasta a tüneteket és mind illet rá, aznap haza is jöttünk, de nagyon rosszul érezte magát.
 Másnap bement dolgozni,  ahol eléggé megterhelő szellemi munkát végzett, programozó volt. Aznap felhívott engem, hogy Timi nagyon rosszul vagyok, vigyél be a kórházba! Be is mentünk  a sürgősségi osztályra, ahol elmondta a tüneteit, hogy zsibbadást érez a karjaiban, rosszul van és hangokat hall a túlzott alkohol fogyasztás miatt, az orvos kijött hozzám és azt mondta, hogy kérem azonnal menjenek el a X kórház pszichiátriára, mivel aki alkohol mérgezést kap azt Magyarországon a pszichiátrián kezelik, ellenben Amerikában az intenzív osztályra raknák.
Be is vittem őt a pszichiátriára, ahol egyből bedugták őt a zárt osztályra, és saját felelősségre sem mehetett haza, engem hazaküldtek és azt mondták, vissza adják a ruháit is és látogatni sem lehet, én csak ott álltam és néztem, hogy két leszíjazott ember mellé befektették és bezárták őt. Este még visszamentem anyukámmal kértük, hogy legalább hadd nézhessük meg, de nem engedték csak másnap az ápolónő, némi pénz ellenében.. Nem értettük miért tették őt be a zárt osztályra, hiszen csak alkohol mérgezése volt. Estére áthelyezték a nyílt osztályra, ahol mindenféle gyógyszerrel tele tömték, nem is volt magánál, és ők ezt megoldásnak tartották.
 5 nappal később nagy nehezen kiengedték, de a zsibbadást a testében 0-24-ben érezte és nem múlt neki. Emiatt nem is tudott dolgozni normálisan, mert nem bírta megemészteni, hogy ezt tette magával és folyton zsibbad minden végtagja, depressziós lett, pánikbeteg, és csak sorra írták fel neki a rosszabbnál rosszabb gyógyszereket, aminek ilyen mellékhatásai voltak, hogy "hirtelen halál"… El is vettem tőle és próbáltunk alternatív megoldáshoz folyamodni, mint pl.:  meditálás, tisztítókúra, de nem javult semmit, csak feküdt és rosszul volt. Ez odáig fajult, hogy márciusban már arra sem volt képes, hogy dolgozzon, és abbahagyta a munkát. Április legelején bekerült a "Y" intézet pszichiátriájára, ahol azt állították, hogy skizofrén és kísérleteztek rajta különböző antipszichotikumokkal, elkezdték vele szedetni az Abilifly nevezetű gyógyszert, amitől egyfolytában csak mehetnéke volt és járt tőle a lába, de nem segített neki, ekkor már május volt és mondták, hogy  nem hat a gyógyszer, ezért próbáljunk meg másikat, igen ám, csak hirtelen lecsökkentették az adagját a felére, és úgy engedték ki hétvégére. Ennek komoly következményei voltak, dührohamai lettek. Példa okára az utolsó pillanatban rántottam vissza a 125kg-os testvéremet az ablakpárkányból - a mai napig szörnyű, ha visszagondolok rá - teljesen kifordult magából, elborult a pszichéje annak hatására, hogy ezt a gyógyszert hirtelen lecsökkentették, aztán hétfőn visszament a kórházba, de odafele én vittem őt be kocsival, közben ököllel ütötte a kormányt, és mikor beértem vele, rám nézett és azt mondta: „Timi, engem itt csak tönkretesznek.”. És igaza is lett….

Elkezdtek nála egy "Ketilept prolong" nevezetű gyógyszert alkalmazni, amitől sokkal jobban lett, Júniusban ki is engedték a kórházból és úgy tűnt minden rendben van, visszament dolgozni, tudta élni az életét teljes értékűen, bár a személyisége megváltozott a gyógyszertől, nem volt már önmaga. Emlékszem mikor kiengedték a kórházból egész délután a Ketilept nevezetű gyógyszer után futottam, mert egyik patikában sem volt, végre egy nagy gyógyszertárban találtam, de csak a hivatalos helyettesítőjét, azt mondta a patikus, hogy az igazi csak reggelre érkezne meg, de gondolom nem díjazná… Tehát a patikus is jobban tudta milyen következményei  vannak annak, ha nem kapja meg a gyógyszert, ennek ellenére, ahogy említettem a kórházból meg így hazaengedték...
Jónak tűnt ez a gyógyszer, egészen szeptember végéig, amikor is egész nap kerestük a testvéremet, és nem találtuk sehol, a főnöke mondta, hogy nem ment be dolgozni sem. Jártam a kórházakat, vajon hol lehet, rosszul van? Továbbra sem találtuk, egyre hívogattuk a mentősöket, hogy mondjanak már valamit, biztos nincs valamelyik kórházban? Mert olyan nincs, hogy egy ember sehol sincs… Azt mondták, annyit látnak, hogy délután 1-kor Őt ellátta ügyelet... .-Kérdeztük, hogy de milyen ügyelet ? Erre nem tudtak válaszolni…
Este fél 10 lehetett már mikor megint telefonált anyukám, könyörgött, hogy mondjanak valamit, erre az egyik munkatárs azt mondta : -Várjon egy kicsit, Ön milyen hozzátartozója? Mondta anyukám, hogy az édesanyja vagyok, erre azt válaszolták: „Elnézést a kolléganő figyelmetlenségéért, a fia reggel 9-kor meghalt…” Igen meghalt és ezt senki sem tudta megmondani egész nap..mert ők valamit elnéztek.
Összeesett az utcán és meghalt. Igen… de miért??? 33 éves ember 6 nappal a születésnapja előtt, miért esik össze az utcán, ha nem volt beteg és hal meg?? A válasz egyszerű..
Megjött pár nappal később a boncolási eredmény: mélyvénás trombózis, tüdőembólia.
Egy fiatal embernek, miért keletkeznek rögök a szervezetében, ami aztán leszakad, elindul, bejut a tüdő fő érbe, elzárja és megfullad?...
Elolvastam a Ketilept prolong gyógyszer mellékhatását: Ritka (1000 -ből legfeljebb egy beteget érinthet):
- Vérrögképződés a vénákban, különösen a lábakban (tünetei lehetnek a láb megdagadása, fájdalma, vörössége), amely a véráram útján tovább sodródhat a tüdőkbe, mellkasi fájdalmat, nehézlégzést okozva. Ha ezen tünetek közül bármelyiket tapasztalja, azonnal kérjen orvosi segítséget!
Igen persze, mikor már 3 percre van hátra az embernek akkor forduljon orvoshoz úgy, hogy nem kap levegőt… Nincs bebizonyítva, hogy ez a gyógyszer okozta, mert több százezer forint lett volna a toxikológiai vizsgálat stb… de egyértelmű, hogy a gyógyszer ölt meg egy fizikálisan maximálisan egészséges embert.
Igen most az a válaszom:”Andris, igazad volt, itt tényleg tönkretettek!”
Nem tudtam őt igazán megérteni és gyengének tartottam, meg is romlott a viszonyunk, de az egész időszak alatt engem nagyon megviseltek a történtek, pláne a halála, azóta pánikbetegséggel szenvedek. A családomat is szörnyen megviselte az elmúlt időszak, anyukám azóta nagyon boldogtalan és magába roskadt, apa meg a mai napig sokat sír.
Történetem végére értem, és most csak folynak a könnyeim és keresem a miérteket… Tényleg ilyen gyógyszerekben látja a pszichiátria a megoldást? Tényleg csak a pénzt számít??? Mert ez egy ember életet követelt, mégpedig az egyetlen testvéremét….

Sok a megválaszolatlan kérdés, szerintem nem csak számomra..

Hogy helyezhetnek el manapság osztályon egy beteget felvétel és adatrögzítés nélkül? Arról nem is beszélve, hogy betegfelvétel nélkül az alapvető ám életmentő adatok hiányában került elhelyezésre a beteg.(gondoljunk csak a gyógyszerérzékenységre) Miért nem ment oda egyetlen orvos sem a hozzátartozóhoz és adott felvilágosítást a beteg állapotáról? Biztosan megtudták volna indokolni, miért rögtön zárt osztályra helyezik alkoholmérgezéssel, mégis elfelejtették.. Pedig kötelességük lett volna! Ahogy azt is, hogy attól, hogy valaki beteg és kiszolgáltatott állapotban van, még jogai igen is vannak!! De mégis mik azok az indokok, amivel egy embert megfoszthatják szabadságától és korlátozhatják a látogatást? A fiatalembert úgy helyezték el zárt osztályra, hogy állapota ezt nem indokolta, ahogy azt sem, hogy megtiltsák a hozzátartozóknak a látogatást, ugyanis! Két esetben korlátozhatja az intézmény a beteg szabadságjogát:

A kényszergyógykezelés a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmények, kóros elmeállapota miatt nem büntethető (a kóros elmeállapotnak mind az elkövetéskor, mind az eljárás során fenn kell állnia) elkövetőivel szemben alkalmazott, határozatlan időtartamú, szabadságelvonásával járó büntetőjogi intézkedés.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/1438/a-kenyszergyogykezeles

-Kényszergyógykezelés alatt álló személy, aki kóros elmeállapota miatt nem büntethető, de a bíróság szabadságelvonással sújtja erőszakos vagy közveszélyt okozó viselkedése miatt. Ez esetben a szabadságelvonás kötelező gyógykezelés oly intézményben, ami biztosítja a gyógyulás lehetőségét.

-Kötelező kórházi gyógykezelés alá az állítható, akinél közvetlen veszélyeztető magatartás áll fenn. Vagyis önmagára és/vagy a környezetére veszélyes a beteg.

Azonban mindkét kórházi kezelés -a beteg beleegyezése nélkül- csupán 72 óráig tartható fenn, azután bírói szemlét hívnak össze. Tehát mindenképp bírói ítélet szükséges az elrendeléshez, amit személyes vizsgálat előz meg és független szakértő végez el.

pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ellátás feltétele ezekben az esetekben a beteg írásbeli nyilatkozata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, két tanú együttes jelenlétében kell szóbeli más módon megtett nyilatkozatot tennie.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/379/az-onrendelkezeshez-valo-jog

Pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra szigorú szabályok vonatkoznak! Az ellátás feltétele a beteg írásbeli nyilatkozata, amennyiben ez nem lehetséges-két tanú együttes jelenlétében-kell szóbeli más módon megtett nyilatkozatot tennie.

pszichiátriai gyógykezelésbe vételre és az ún. invazív beavatkozásokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az ellátás feltétele ezekben az esetekben a beteg írásbeli nyilatkozata, illetve amennyiben ez nem lehetséges, két tanú együttes jelenlétében kell szóbeli más módon megtett nyilatkozatot tennie.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/379/az-onrendelkezeshez-valo-iátriai gyógykezelébe

Ha a beteg cselekvőképtelen és korábban nem jelölt ki erre megfelelő személyt, a nyilatkozattételre jogosultak: 1.törvényes képviselője 2. beteggel közös háztartásban élő cselekvőképes 3.házastárs/élettárs 4. gyermeke stb..

Andrást már fiatalkorában kezelték depresszióval és egyszerűen elképzelni nem tudom, hogy lehet egy beteg kezét elengedni, pláne ha szüksége van a segítségre. Nem voltak szoros kontrollok, csak tüneti kezelések és azok is csak addig, amíg szakember jónak vélte. Egy eleve depresszióra/skizofréniára hajlamos embert úgy hiszem nem csak tünetileg kéne kezelni. Ez a hatalmas baj a magyar egészségüggyel, a protokoll gyógyítás...
Még szoros kontroll mellett SEM LEHET 12 évig folyamatosan egyetlen gyógyszert szedni!!! 

Van-e olyan illető a közeledben (akár családon belül, ismeretségi körben stb.), akinek alkoholproblémái vannak?  Gondolkodtál-e azon, hogy kell-e neki segítség vagy egyáltalán akkora-e a baj, hogy be kelljen vonni szakértőt?

Adott egy fiatalember, aki a harmincas évei elején jár és alkalomadtán felönt a garatra. Nem nevezhető függőnek, mert nem tartozik a mindennapjai részéhez az ital, de társaságban, eseményeken ha lecsúszik egy pohárka onnantól nincs számára megállj.Mondjuk ki kerek perec, nem tud mértéket tartani! A családban nem kelt aggodalmat, mert van az az általánosság, hogy "annak van alkoholproblémája, aki mindennap iszik",de sajnos ez is egy betegség.
Az alkoholfogyasztás alábbi szintjei:

• Absztinensek: egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt
• Szociális ivók: mértékletes alkoholfogyasztók
• Excesszív ivók: mértéktelen szeszfogyasztás jellemzi
• Alkoholbetegek: dependensek(függők),markáns elvonási tünetekkel
• Krónikus alkoholbetegek: akiknek már testi-szellemi károsodása van

András a köznyelven hívott gépszíjas alkoholproblémában szenvedett. Dipszomániásnak is nevezett alkoholizmust a rohamszerű ivás jellemzi. Az első pohár után folyamatos késztetést érez és addig iszik, amíg külső vagy belső ingerre abba nem KÉNYSZERÜL hagyni. (elveszik tőle, elviszik a helyről, rosszul lesz, elalszik,"bekómál") Egy ilyen "roham" alatt súlyos egészségi károsodást okoz magának mivel a szervezet hirtelen nagy "megerőltetésnek" van kitéve. Ez a fajta alkoholbetegség súlyosabb, mint a krónikus alkoholizmus.  Lehet-e összefüggésbe hozni ezt a fajta alkohol betegséget a gyenge jellemmel, vagy a már fennálló pszichés zavarral vagy szimplán csak a szervezete irányította? Mai napig vitatott a szakértők körében, hogy mi a kiváltó oka. Az biztos, hogy az alkohol is hozzájárult az ördögi körhöz.

A patológus a hozzátartozóknak megemlítette a bizonyos Leiden-mutáció eshetőségét a trombózis miatt.  A boncolás megállapította, hogy elzáródások voltak a lábaiban és a tüdejében. A kérdés csak az, hogy mitől. Lehetett a gyógyszerektől, elindíthatta a folyamatot az alkohol, de lehet, hogy csak egy genetikai eredetű véralvadási zavar vezetett a szomorú végkimenetelhez. Ahhoz, hogy az utóbbira választ kapjunk százezres toxikológiai vizsgálatra lenne szükség, de még ez sem szolgálna kielégítő válasszal. Elképesztő, hogy egy fiatalember annyi lelki-és testi megpróbáltatáson menjen keresztül oly fiatalon és mennyire szomorú, hogy így ért véget az élete.
Ő segítséget kért, nyúlt a kéz felé, de sajnos a Magyar egészségügy még nem olyan fejlett, hogy egy fiatal életét megtudja menteni. Jogos a hozzátartozók dühe, mert az emberség az alázat és az egészségügyi ellátás hiánya miatt olyan hiány maradt a szívükben, amit semmivel sem lehet pótolni. Együtt kell élniük András hiányával és emlékével!

Minden tiszteletem a kedves családé, mert a végsőkig mellette álltak, amihez hatalmas erő kell! Továbbá mély együttérzésem az egyetlen Testvérért, Gyermekért!

A bejegyzés valós, megtörtént eseményen alapul, a személyek nevét kegyeleti jogok miatt és a hozzátartozók kérésére megváltoztattam, az intézmények nevét és további adatokat nem áll módomban kiadni!

 1. a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában 2. a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes 3. házastársa vagy élettársa, ennek hiányában 4. gyermeke, ennek hiányában

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/jogi_esetek/379/az-onrendelkezeshez-valo-jog